A mustármagot már az ókori Babilonban is ismerték. Hozzánk a rómaiak hozták be, akik nem csak a növény magját, hanem zsenge leveleit is fogyasztották, ami a reformkonyha kedvelői között ma is népszerű saláta-alapanyag. A keleti országokban kedvelt ízesítő a mustármagból sajtolt olaj is, nálunk azonban használata nem terjedt el. 
 
Mi leginkább a mustár magját hasznosítjuk, ízesíthetjük vele a csemegeuborkát és az ecetes uborkát, vagy készíthetünk belőle asztali mustárt. Az asztali mustárnak számos fajtáját különböztethetjük meg attól függően, hogy a fehér, a fekete, a barna és a keleti mustármag milyen arányú keverékéből készült, őrölt vagy egész magvakat tartalmaz, illetve mivel ízesítették. A variációk száma végtelen, a világ különböző tájain a tormától a kurkumán át a pezsgőig rengetegféle ízesítővel készülhet. 

Felhasználása is igen sokoldalú, fogyaszthatjuk virslivel vagy kolbásszal, de használhatjuk mártásokhoz, salátaöntetekhez is, vagy finomabbnál finomabb pácokat készíthetünk belőle.